Spanyolországban idén 21%-ról 10%-ra csökkenti a kormány a kulturális események, így a koncertek és fesztiválok áfáját is, mely az utóbbi egy-két évben újra beindult növekedést várhatóan még jobban fel fogja gyorsítani. A hír kapcsán utánanéztünk, hogy állnak kulturális áfa tekintetében más nyugat-európai országok, illetve a környék bezzegországait is górcső alá vettük. 

A legtöbb kritika idehaza általában a magas jegyárak miatt éri a koncert- és fesztiválszervezőket, de sokszor a kellően nagy nevek hiánya is felmerül. A probléma egyik része a magyar piac méretéből fakad, a legnagyobb gond azonban az ezen eseményekre érvényes áfa mértéke, mely a koncerteket és a legtöbb fesztivált tekintve 27%, míg a legnagyobb fesztiváljainkat 18% általános forgalmi adó terheli. A már szóba került spanyolok mellett érdemes megnézni a többi európai piacvezető országot is, az Egyesült Királyságban 20%, Hollandiában 6%, Olaszországban 10%, Németországban 7%, Franciaorszában 5,5%, Belgiumban 6%, Svájcban 2,5%, Norvégiában pedig 0% az említett területek áfája. Amellett, hogy a jövedelemkülönbségek miatt már eleve előnyből indulnak ezek az országok, az adó csak tovább szélesíti az ollót, de ha körbenézünk Közép-Európában, akkor sem sokkal jobb a helyzet. A közvetlen szomszédaink közül Ausztriában 10%, Horvátországban 13%, Romániában 5%, Szlovákiában 20%, Szlovéniában 9,5%, kicsit távolabb a cseheknél 15%, míg a lengyeleknél 8% illeti a jegyek árából az államot. 

Egyes országokhoz képest láthatóan egészen elképesztő mértékű a különbség, emiatt sürgősen szükség lenne legalább a 18%-os áfa kiterjesztésére minden piaci szereplő esetén, de a versenyképesség növeléséhez le kellene menni egészen 10%-ig. Természetesen valószínűleg ez sem jelentené azt, hogy rögtön felvenné a versenyt Budapest Béccsel, hiszen egy 2014-es felmérés alapján Ausztria a 16. legnagyobb zenei piac a világon, de Csehországot jó eséllyel be tudnánk fogni. Hogy az áfa mennyire le tudja húzni a koncertipar teljesítményét, az a spanyol példából remekül látszik, a korábban 8%-os kulcsot 2012 őszén 21%-ra emelték, a rá következő egy évben pedig máris 27,5%-ot esett a helyi piac által termelt bevétel.

Nem feltétlenül olcsóbb

A 2012-es redukálás után szintén kisebb felháborodást okozott, hogy bár 18%-ra csökkent például a Szigetet érintő áfa, a szervezők a jegyárakat nem vitték lejjebb, hanem a náluk maradt plusz bevételt inkább visszaforgatták a fesztiválba, ez azonban máshol is így működik. A koncert- és fesztiválárak kisebb-nagyobb eltéréssel ugyanazon a szinten mozognak Európában, az viszont nagyon nem mindegy, hogy a szervező az adott összegből mennyit tud költeni egy-egy előadóra, helyszínre vagy az infrastruktúrára, ezért érdemes többször is meggondolni a számonkérést és a folyamatos összehasonlítgatást, hiszen a nehézségek ellenére a promótereknek is az az érdeke, hogy minél több jó nevű előadót hozzanak Magyarországra. 

Kovács Dávid
Fotó: Rosta Márk / Budapest Park
Adatok forrása: Avalara VATlive